Japánban és Kínában már évszázadokkal ezelőtt nyomtattak textíliát sablonok felhasználásával. A formát fakeretre kifeszített emberi hajból állították elő, később selyemszálból legyártott szita alkotta a ráragasztott rizspapírból kivágott sablont. Az így elkészült formáról kis példányszámban többnyire textil-nyomathordozóra nyomtattak. Európában csak a 19. században került elő újra a technika, a textiliparnak köszönhetően, ahol filmnyomtatásnak nevezték. A lyoni selyemipar alkalmazta elsősorban az eljárást selyem- nyomtatására, díszítésére.
A technikai fejlődésének köszönhetően mára az egyik legnépszerűbb nyomtatási eljárások közé sorolható a szitanyomás.
A szitanyomással nemcsak mintás textíliákat készítettek korábban, hanem különböző plakátokat, transzparenseket is. Használják a szitanyomást üvegpalackok, poharak feliratozására is. A nyomatkép plasztikus hatású, ezért a szitanyomást a könyvkötészetben vászon és műanyag borítású könyvtáblák nyomtatására is alkalmazzák.
